Vérrák : Okok, tünetek, diagnózis és kezelések

A vérrák, más néven leukémia, olyan állapot, amelyben a vérsejtek ellenőrizetlen növekedése és szaporodása zajlik a csontvelőben és a nyirokcsomókban. Bár a vérrák bármely korcsoportban érintheti az embereket, a vérrák különböző altípusai esetében tendencia, hogy egy bizonyos korcsoportban gyakrabban fordul elő. Például az akut limfocita leukémia, a vérrák egyik típusa, gyakori a gyermekek körében.

A vérrák pontos okát még nem sikerült azonosítani. Úgy gondolják, hogy akkor alakul ki, amikor a vér- és csontvelősejtek genetikai mutáción mennek keresztül. A vérrák a tünetek időtartama alapján lehet akut (hirtelen és súlyosabban kezdődik) vagy krónikus (lassan, hosszú idő alatt alakul ki és kevésbé agresszív), illetve az érintett sejtek típusa alapján lehet limfocita vagy myelogén.

Az akut vérrák olyan tüneteket okozhat, mint a krónikus fáradtság, visszatérő fertőzések, akaratlan fogyás stb. Másrészt a krónikus vérrák kezdetben nem mutathat semmilyen tünetet, és a tünetek az állapot előrehaladtával jelentkezhetnek.

Az olyan vizsgálatok, mint a vérkenetvizsgálat és a csontvelőszűrés, a vérrák kimutatására használt gyakori diagnosztikai vizsgálatok közé tartoznak. Különböző kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre, amelyek javíthatják a beteg életét. Az olyan kezelési módok, mint a kemoterápia, az immunterápia és az őssejt-transzplantáció közismerten segítenek lassítani a betegség előrehaladását.

A vérrák okai

A vérrák a csontvelőt és a vérsejteket érintő rák. Akkor kezdődik, amikor a csontvelőben lévő egyetlen sejt DNS-e megváltozik (mutáció), és ennek következtében nem képes normálisan fejlődni, szaporodni és működni. Az abnormális sejtek gyors, kontrollálatlan növekedése a test csontvelőjében és nyirokcsomóiban zajlik. Ezek az abnormális sejtek aztán a véráramba kerülnek.

A fehérvérsejtek vagy leukociták abnormális és túlzott termelődése is túlzsúfoltságot és csomósodást okoz az erekben. Ezek a kóros sejtek más normális vérsejtek, például a vörösvértestek és a vérlemezkék számát is csökkentik. A fehérvérsejtek felelősek a fertőzések leküzdéséért és a szervezet immunrendszerének egészségesen tartásáért.

A vérrák kialakulásának pontos oka még nem ismert. Úgy gondolják, hogy akkor alakul ki, amikor a vérsejtek genetikai mutáción mennek keresztül, és abnormálisan kezdenek viselkedni.

Típusú vérrák

A vérrákot aszerint, hogy akut vagy krónikus állapotról van-e szó, valamint az érintett sejtek típusa alapján a következő négy típusba sorolják:

1. Akut limfocita leukémia (ALL)

Ez a vérrák leggyakoribb típusa, amely a gyermekeket érinti. Felnőtteket is érinthet. Az akut limfocitás leukémia akkor alakul ki, amikor a csontvelő kóros mennyiségű fehérvérsejtet vagy leukocitát termel. Ez a vérrák nagyon gyorsan súlyosbodhat.

2. Akut myelogén leukémia (AML)

Ez az akut vérrák leggyakoribb típusa. Felnőtteknél (40-60 év közöttiek) és férfiaknál gyakoribb, mint nőknél. A vérrák e típusában a csontvelő rendellenes mennyiségű éretlen fehérvérsejtet termel, amelyeket myeloid blast sejteknek neveznek, amelyek később rendellenes vörösvértestekké, vérsejtekké vagy vérlemezkékké osztódnak.

3. Krónikus limfocita leukémia (CLL)

Ez a ráktípus leggyakrabban 55 éves kor felett fordul elő. Gyermekeket és serdülőket ritkán érint ez a típus. Gyakoribb a férfiaknál, mint a nőknél, és különösen a fehér férfiaknál. Ez egy lassan progrediáló rák, amikor a csontvelő egy idő után abnormális mennyiségű fehérvérsejtet termel. A CLL a leggyakoribb krónikus felnőttkori leukémia.

4. Krónikus myelogén leukémia (CML)

Ez egy lassan előrehaladó ráktípus, amely gyakran nem okoz sok tünetet. Ez a vérrák gyakoribb az idősebb felnőtteknél (leggyakrabban a 65 év felettieknél) és a férfiaknál. Ritkán fordul elő gyermekeknél. A CML-ben szenvedő személynek hónapokig vagy évekig kevés vagy semmilyen tünete nem lehet, mielőtt olyan fázisba lépne, amelyben a vérrákos sejtek gyorsabban növekednek. Rutinvizsgálat során is kimutatható. Ennél a típusnál a szervezet továbbra is abnormális myeloid sejteket termel.

A vérráknak vannak más ritka típusai is, mint például a szőrsejtes leukémia, a myeloma multiplex, a myelomonocytás leukémia, a granuláris limfocytás leukémia stb.

A vérrák tünetei

Bizonyos krónikus vérrákok eleinte nem okoznak észrevehető tüneteket, és a tünetek az állapot előrehaladtával jelentkezhetnek. A vérrák akut típusai agresszív tüneteket okozhatnak, mint például:

• Visszatérő láz
• Visszatérő fertőzések
• Megnagyobbodott nyirokcsomók
• Ízületi fájdalmak
• Nem szándékos fogyás
• Fáradtság és fáradtság
• Hasi fájdalom a lép megnagyobbodása miatt
• Könnyű véraláfutás és vérzés
• Orrvérzés és fogínyvérzés
• Apró vörös foltok a bőrön (úgynevezett petechiák)
• Lila foltok a bőrön
• Légszomj
• Zűrzavarok
• Fejfájás

A vérrák diagnózisa

Az orvos általában részletes fizikális vizsgálatot végez, és feljegyzi a tünetek előzményeit.

A vérrák altípusának diagnosztizálásában és azonosításában hasznosak a laboratóriumi vizsgálatok, a csontvelő-vizsgálatok és a képalkotó vizsgálatok.

1. Fizikai vizsgálat

Orvosa a vérrák fizikai jeleit keresi, mint például a vérszegénységből eredő sápadt bőr, a nyirokcsomók duzzanata, valamint a máj és a lép megnagyobbodása.

2. Laboratóriumi vizsgálatok

• Az áramlási citometria a sejteken vagy azok belsejében lévő antigének kimutatását segíti a sejtek specifikus jellemzői alapján. Segít továbbá a betegség kiújulásának nyomon követésében, a rák kiterjedésének felmérésében és a folyamatban lévő kezelés hatékonyságának ellenőrzésében.
• A citokémia segít a különböző típusú akut vérrákok diagnosztizálásában a citokémiai festékek használatával.
• A teljes vérkép (CBC) a különböző vérsejtek mennyiségének és morfológiájának vizsgálatához szükséges.
• A vérsejtek részletesebb értékeléséhez perifériás kenetvizsgálatra van szükség.
• Támogató vizsgálatok, mint a véralvadási profil, vesefunkciós vizsgálat, májfunkciós vizsgálat, stb., lényeges lehet az általános egészségi állapot értékeléséhez.

3. Csontvelő vizsgálatok és biopszia

• A csontvelőbiopszia olyan eljárás, amelynek során egy tű segítségével mintát vesznek a rákos sejtekből vagy szövetekből a csontvelőből. Immunhisztokémiai technikát alkalmaz, amely segít a kóros sejtek, például a rákos daganatokban található sejtek vagy tumormarkerek diagnosztizálásában.
• A csontvelő aspiráció olyan eljárás, amelynek során a csontvelőben lévő folyadékból finom tű segítségével mintát vesznek. A rákos sejtek ellenőrzésére citokémiai technikát alkalmaznak.
• A nyirokcsomó FNAC és biopszia a test belsejében lévő elváltozások vagy csomók vizsgálatára szolgál, amelyeket érintéssel vagy a vizsgálat során a test különböző részein lévő daganatok kimutatására használnak.

4. Képalkotó vizsgálatok

• PET-CT-vizsgálat (egész test ) végezhető a szervezetben lévő vérrák jeleinek ellenőrzésére.
• A CT-vizsgálat nemcsak a rákos sejtek jelenlétének ellenőrzésében segít, hanem a vérrák kezelésében, például a csontvelő-átültetésben is fontos szerepet játszik.
• Kezelőorvosa mellkasröntgent vagy mágneses rezonanciás képalkotó vizsgálatot (MRI) rendelhet el, ha olyan tünetei vannak, amelyek a leukémia szövődményére utalnak.

5. Lumbálpunkció

Lumbálpunkciót (más néven gerincvelő-vizsgálatot) rendelhetnek el annak megállapítására, hogy a rák átterjedt-e az agyat és a gerincvelőt körülvevő gerincvelői folyadékra.

A vérrák kezelése

A vérrák kezelése a betegség típusától és a beteg általános egészségi állapotától függ. Főként a kezelési megközelítések a következők:

1. Kemoterápia

A kemoterápiás gyógyszerek a rákos sejtek elpusztítására alkalmazott kezelés fő pillére. A kemoterápiás szereket vagy intravénásan, vénába vagy centrális vezetékbe csepegtetve, vagy injekció formájában a bőr alá (szubkután), vagy szájon át szedhető gyógyszerek formájában rendszeresen vagy meghatározott kemoterápiás ciklusok szerint adják. A kemoterápiás ciklusokban a kezelés meghatározott számú napját pihenőnapok követik, hogy a szervezetnek lehetősége legyen regenerálódni. A vegyi anyagok elpusztítják a leukémiasejteket, vagy megállítják azok osztódását. Gyakran kemoterápiás szerek kombinációját alkalmazzák a rák kezelésére.

2. Célzott terápia

A célzott terápia során a gyógyszereket egy rákos sejt-specifikus célpont ellen adják. A gyógyszerek e célpontjai általában nincsenek jelen szervezetünk normális osztódó sejtjeiben. Így elkerülhetők a gyógyszeres kezelés káros hatásai a normál sejtekre.

3. Immunterápia

Ahogy a neve is mutatja, az immunterápia úgy működik, hogy segíti az immunrendszer működését a rákos sejtek elleni küzdelemben. Ez a terápia olyan anyagokat használ, amelyek aktiválják a szervezet immunrendszerét, hogy a rákos sejtek ellen dolgozzon.

4. Sugárterápia

Ez a terápia sugárzást (a röntgensugárzáshoz hasonló, nagy energiájú sugarakat) alkalmaz a rákos sejtek elpusztítására. Ez a kezelés erős energiasugarakat használ, hogy megölje a testben jelenlévő fókuszban lévő rákos sejteket képző (nyirokcsomók) vérrákos sejteket, vagy megállítja azok növekedését. A sugárzást pontosan azokra a helyekre irányítják a testében, ahol a rákos sejtek gyülekezése van, vagy az egész testére adható a vérképzősejt-transzplantáció részeként.

Ez a terápia más kezelési módokkal, például kemoterápiával és műtéttel együtt is alkalmazható.

5. Őssejt-transzplantáció

A vérképző őssejtek átültetéseként vagy csontvelő-átültetésként is ismert eljárás a rákos vérképző sejteket új, egészséges vérképző sejtekkel helyettesíti. Ezeket az egészséges sejteket magából a betegből (a kemoterápiának vagy sugárkezelésnek való kitettség előtt) vagy egy donor véréből vagy csontvelőjéből veszik, és a beteg vérébe infundálják. Az egészséges vérképző sejtek növekednek és szaporodnak, új csontvelő- és vérsejteket képezve, amelyekből a szervezetének szükséges összes különböző típusú sejt (vörösvérsejtek, fehérvérsejtek és vérlemezkék) fejlődik.

Gyakran ismételt kérdések