Hogyan befolyásolja a levegő minősége az egészséget?

A legfontosabb tudnivalók: 

  • A légszennyezés többek között a szív- és tüdőbetegségek ismert kockázati tényezője, és növeli a felnőttek és a gyermekek mindenféle okból bekövetkező halálozását. 
  • A légszennyezésnek való rövid és hosszú távú kitettség egyaránt növelheti a szívroham és a halálozás esélyét. 
  • Az Amerikai Tüdőszövetség szerint az amerikaiak több mint 40%-a él egészségtelen légszennyezettségi szint mellett.

Ez a hét a levegőminőségi tudatosság hete. Az egészséges levegő belélegzése mindenki számára fontos, kortól és egészségi állapottól függetlenül. A rossz hír az, hogy a légszennyezés komoly közegészségügyi veszélyt jelent. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a kültéri légszennyezés évente 4,2 millió idő előtti halálesetet okoz. 

A jó hír az, hogy a légszennyezés visszafordítható közegészségügyi veszély. De mindannyiunknak ki kell vennünk a részünket a visszafordításában.

Sajnos, mint sok más egészségügyi fenyegetés, ez is aránytalanul nagy mértékben érinti a színes bőrű és alacsony jövedelmű közösségeket, akik sűrűn lakott, erősen urbanizált területeken élnek és dolgoznak, ahol a zöld, nyitott területekhez való hozzáférésük alacsonyabb. 

Olvasson tovább, hogy többet megtudjon arról, hogyan hat a levegő minősége mindannyiunkra, most és a következő generációkban, és mit tehetünk ellene. 

Mi a levegőminőség és hogyan mérik?

A levegőminőség annak értékelése, hogy mennyire egészséges az Ön által belélegzett levegő. Ezt az AQI, azaz a levegőminőségi index segítségével mérik. A levegőminőséget a levegőnkben található számos veszélyes anyag szintje alapján határozzák meg. A WHO iránymutatásokat állapít meg arra vonatkozóan, hogy ezeknek a szinteknek milyeneknek kell lenniük az emberi egészség szempontjából. Szerencsére a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) elvégzi helyettünk a nehéz munkát azzal, hogy az összetett tudományos ajánlásokat egy könnyen érthető, színkódolt skálává foglalja össze, amely segít nekünk tudni, mennyire egészséges a levegőnk.

Aki a poros erdőtüzek vagy a szmognak kitett területeken él, annak ismerősek lehetnek az AQI-értékek és az, hogy ezek hogyan befolyásolják, hogy mit tehet és hogyan érzi magát. Sok más ember számára azonban az AQI lehet, hogy olyasvalami, amiről még soha nem hallott. Elmagyarázzuk. 

Mit jelentenek az AQI-értékek?

Az AQI egy 0 és 500 közötti szám, ahol a 0 a lehető legjobb, az 500 pedig a lehető legrosszabb levegőminőséget jelenti. Az AQI öt gyakori légszennyező anyag szintjét veszi figyelembe, amelyeket a tiszta levegőről szóló törvény szabályoz:

  • Földi szintű ózon
  • Porszemcsék (PM) 
  • Szén-monoxid
  • Kén-dioxid
  • Nitrogén-dioxid

Az AQI-nek hat kategóriája van: 

  1. Zöld: 0 és 50 között – jó, kevéssé vagy egyáltalán nem veszélyezteti az egészséget.
  2. Sárga: 51-100 – elfogadható 
  3. Narancs: 101-150 – egészségtelen az olyan érzékeny csoportok számára, mint az idősek, a gyermekek és a szív- vagy tüdőbetegségben szenvedő bármilyen korú emberek. 
  4. Piros: 151 és 200 között – egészségtelen mindenki számára.
  5. Lila: 201 és 300 között – nagyon egészségtelen.
  6. Maroon: 301+ – veszélyes 

Mi okozza a légszennyezést?

A légszennyezést a levegőben lévő káros részecskék és gázok okozzák. Az anyagok lehetnek emberi eredetűek és természetes forrásokból származóak is. Íme néhány példa a légszennyezés forrásaira:

  • Járművek kibocsátása
  • Gyárak
  • Erőművek
  • Központi fűtés 
  • Fatüzelésű kályhák
  • Pollen
  • Futótüzek
  • Vulkánok

Néha a részecskék és gázok közvetlenül ezekből a forrásokból származnak. Ez a helyzet például az erdőtüzekből származó részecskékkel (PM). 

Máskor a szennyező anyagok a levegőben lejátszódó kémiai reakciók eredménye. Ilyen például a talajközeli ózon, a szmog fő összetevője. 

Földi szintű ózon

Talán már hallottál az ózonról. Az ózon jó vagy rossz hatással lehet az egészségünkre, attól függően, hogy hol van a légkörben. A bolygónkat körülvevő ózonréteg magasan a légkörben segít megvédeni minket a Nap káros hatásaitól. A talaj szintjén azonban az ózon veszélyt jelent az egészségre. Irritálhatja a: 

  • Szemek
  • Orr
  • Torok
  • Tüdő

Emellett károsítja a növényvilágot is, csökkentve a fák és a növények azon képességét, hogy eltávolítsák a szén-dioxidot a környezetünkből. 

Az ózon a szmog fő összetevője is. A szmog – az a sárgás-barnás szennyeződésréteg, amely takaróként terül el a sűrűn lakott városi területek felett – akkor keletkezik, amikor a szennyező anyagok, például a járművek kipufogógázaiból származó szennyező anyagok kémiai reakcióba lépnek, amikor napfénynek vannak kitéve. 

Részecskék

Az ózon mellett a szmog másik fő összetevője a szálló por. A részecskék szilárd vagy folyékony halmazállapotú részecskék, amelyek a belélegzett levegőben lógnak. Ezek a részecskék olyan vegyi anyagok, mint például: 

  • Szulfátok
  • Nitrátok
  • Szén
  • Ásványi por

Ezek a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származnak, amelyek az autók, gyárak és otthonok működtetéséhez szükségesek, valamint a természetben előforduló forrásokból, például erdőtüzekből és vulkánkitörésekből.

A szemeddel láthatsz néhány PM-et, mint a hamu és a korom. De a legveszélyesebb részecskék olyan kicsik, hogy nem is láthatod őket. A részecskéket a részecskék mérete szerint osztályozzák: 

  • A nagyobb részecskék a PM10 méretűek (10 mikrométeres vagy annál kisebb átmérőjűek). Ezek az orr és a torok természetes szűrőiben akadnak meg, amikor belélegzik őket. 
  • A kisebb részecskék egyenesen a tüdőbe, sőt a véráramba is bejuthatnak, ahol károsodást okozhatnak. Ezek a legkisebb részecskék, a PM2,5 (2,5 mikrométer vagy annál kisebb átmérőjű) részecskék a legkárosabbak az emberi egészségre. Ezek a részecskék 30-szor vékonyabbak, mint az emberi hajszál! 

A légszennyezés egyéb okai

A légszennyezés egyéb okai az egészségre káros gázok, mint például: 

  • Nitrogén-oxidok
  • Szén-monoxid
  • Szén-dioxid
  • Kén-oxidok
  • Illékony szerves vegyületek (VOC)
  • Levegőben szálló ólom
  • Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) 

Milyen tényezők befolyásolják a levegő minőségét?

A levegő minőségét befolyásolja, hogy az ember – vagy bizonyos esetekben a természeti események – mit tesznek a légszennyezésért, és hogyan reagál erre a környezet. Például a közúti közlekedés, az erdőtüzek és a vulkánkitörések mind jelentősen befolyásolják a levegő minőségét. 

Ezután a környezeti tényezők határozzák meg, hogy a levegőminőséget mennyire befolyásolja. A légszennyezettség szintjét ronthatják: 

  • Lassú szélsebesség, vagy gyors szélsebesség a rossz irányban.
  • Magasabb hőmérséklet
  • Erős napfény
  • Magasabb páratartalom

Hogyan hat a levegőminőség az egészségre

A WHO szerint a kültéri légszennyezés 2016-ban világszerte 4,2 millió ember haláláért volt felelős. És mint sok olyan környezeti kockázati tényező, amely aránytalanul nagy mértékben érinti a színes bőrű közösségeket, a légszennyezés sem különbözik ettől. Az Egyesült Államokban a színes bőrűek több mint háromszor nagyobb valószínűséggel lélegeznek szennyezett levegőt, mint a fehérek.

A légszennyezés hosszú távú hatásai

A szennyezett levegő belélegzése növeli a szív- és érrendszeri betegségek (szívroham és stroke) és a légzőszervi megbetegedések kockázatát – beleértve a COVID-19 rosszabb kimenetelét is. Nem csak ez, hanem számos tanulmány kimutatta a kapcsolatot a magas finomszemcsés anyagszint és a szív- és tüdőbetegségekből eredő halálozás megnövekedett kockázata között is. 

Ez a kapcsolat annyira jól ismert, hogy az Amerikai Szívgyógyász Társaság, az Európai Kardiológiai Társaság és az Amerikai Tüdőgyógyász Társaság hivatalos nyilatkozatot adott ki a légszennyezés és a szív és a tüdő egészsége közötti kapcsolatról, valamint a sürgős fellépés szükségességéről. 

Még nem világos, hogy a légszennyezés pontosan hogyan befolyásolja a szív- és tüdőbetegségek és a halálozás kockázatát. A szakértőknek azonban van néhány elméletük. Amikor ezek a veszélyes vegyi anyagok felszívódnak a véráramunkba, növelhetik a vérnyomást, fokozhatják a vérrögök kialakulásának kockázatát, és érelmeszesedést (zsíros lerakódásokat az artériákban) okozhatnak. Mindezek a szívbetegségek és a stroke okai. Az ózon a tüdőbe belélegezve a leégéshez hasonló gyulladást okoz. A részecskeszennyezés pedig asztmás rohamokat vált ki, és növeli a tüdőrák kockázatát.

A következőket kell még tudnod:

  • A légszennyezés és a halálozás közötti kapcsolat “dózis-válasz” összefüggést mutat. Egy hat amerikai városban végzett vizsgálat kimutatta, hogy minél magasabb a levegő PM2,5-szintje, annál magasabb a halálozási arány.
  • A nyomonkövetési vizsgálatban azonban a levegőminőség javulásával javult a halálozás kockázata ebben a populációban. 
  • Ha a gyermekek – születésük előtt és kora gyermekkorban – ki vannak téve a légszennyezésnek, az befolyásolja az agyuk és a tüdőjük fejlődését, és később nagyobb valószínűséggel lesznek légzési problémáik, például asztma. 
  • Nem csak a beteg gyerekek miatt kell aggódnunk. Az UNICEF szerint a légszennyezés évente 600 000 5 év alatti gyermek halálához járul hozzá. 
  • Tanulmányok szerint a légszennyezés és az Alzheimer-kór, a női termékenységgel kapcsolatos problémák, valamint a vetélés és más terhességi komplikációk – sőt, az autizmus spektrumának zavarai – nagyobb kockázata is összefüggésbe hozható. 

A légszennyezés rövid távon is hatással van az egészségre 

Nem kell egész életedben Los Angelesben élned (amelyet 22 évből 21-ben az USA legrosszabb ózonszennyezettségű városának neveztek) ahhoz, hogy a légszennyezéssel összefüggő egészségügyi komplikációk veszélyének legyél kitéve. Még a magas légszennyezettségnek (különösen a részecskeszennyezésnek és az ózonnak) való rövid távú kitettség is növeli a halálesetek és a szívinfarktusok számát. 

Kit érint leginkább a légszennyezés? 

A légszennyezés mindenkinek árt. Bizonyos emberek számára azonban még az alacsonyabb szintű légszennyezés is káros.

Ezek az embercsoportok különösen érzékenyek lehetnek a légszennyezésre, és még mérsékelt AQI-szintek esetén is fokozott óvatosságra van szükségük: 

  • Asztmás, COPD-s vagy más tüdőbetegségben szenvedő személyeknek
  • Bárki, akinek szívbetegsége vagy szívbetegség kockázati tényezői vannak.
  • Bárki, aki a szabadban gyakorol vagy megerőlteti magát, beleértve a munkát is.
  • A csecsemők és a gyermekek, mivel még fejlődésben vannak, gyorsabban lélegeznek és több levegőt vesznek fel, mint a felnőttek.

Milyen lépéseket tehetek, hogy csökkentsem a légszennyezésnek való kitettségemet?

Ha Ön érzékeny a légszennyezésre, vagy a magas kockázatú csoportba tartozik, a légszennyezésnek való kitettség csökkentésének legjobb módja, ha figyelemmel kíséri a területének AQI-értékét.

Ha a légszennyezettség szintje alacsony, akkor nem szükséges korlátozni a lakáson kívüli tevékenységeket. Ennek ellenére érdemes lesz arra ügyelnie, hogy korlátozza a magasabb légszennyezettségű területeken, például forgalmas utak és csomópontok közelében töltött időt. 

A “rossz levegőjű napokon” a legjobb, amit egészségünk érdekében tehetünk, hogy a lehető legtöbbet tartózkodunk a lakásban, távol tartjuk magunkat a nagy forgalmú és szennyezett területektől (ha lehetséges), kerüljük a szabadban végzett megerőltető tevékenységeket (ha lehetséges), és figyeljük a helyi közegészségügyi ajánlásokat és az időjárás-előrejelzést. 

Íme néhány tipp és trükk a légszennyezésnek való kitettség csökkentésére: 

  • Időzítse úgy az ingázást, hogy a csúcsidőn kívül utazzon.
  • Ha gyalog vagy kerékpárral közlekedik, kerülje a főutakat, amennyire csak lehet, és helyette válasszon inkább csendesebb környékeken és ideális esetben néhány zöld területen átvezető útvonalat.
  • Még ha vezet is, a nagy forgalmú utak elkerülése segít csökkenteni a kipufogógázoknak való kitettséget.
  • Kerülje a fatüzet otthonában.
  • Fontolja meg a HEPA (High-Efficiency Particulate Arrestance) légtisztító készülék beszerzését otthonába és irodájába.

Még a jó levegőminőségű helyeken is tapasztalhatják az emberek, hogy a levegőminőség javulása jótékony hatással van az egészségükre. Tudja meg, mit tehet, hogy kiálljon a környezeti igazságosság mellett, és javítsa a légszennyezésnek való kollektív kitettségünket. 

A lényeg

A rossz levegőminőség számos egészségügyi probléma és betegség, például szív- és tüdőbetegségek, valamint asztma kockázatának teheti ki Önt. Ez a légszennyezésnek hosszú és rövid távon egyaránt kitett emberekre igaz. Sajnos a színes bőrűek és az alacsonyabb jövedelmű területeken élők jobban ki vannak téve a légszennyezésnek. Azok pedig, akik érzékenyebbek a légszennyezésre, mint például a már meglévő betegségekben szenvedők és az idősek, nagyobb veszélynek vannak kitéve. Ez azonban egy olyan probléma, amely visszafordítható. Ellenőrizze az AQI-értéket, mielőtt kimegy a szabadba dolgozni vagy sportolni. 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb