Mi a csontritkulás? Okok, tünetek, gyógyszerek
A csontritkulás olyan betegség, amely során a csontok veszítenek erejükből. Ez drámaian megnöveli a csonttörés vagy csonttörés kockázatát. A kor előrehaladtával fokozatosan alakul ki, és nőknél gyakoribb.
A csontritkulásnak két típusa van:
- Az elsődleges csontritkulás az életkor előrehaladtával és a nemi hormonok (ösztrogén és tesztoszteron) csökkenésével jelentkezik.
- A másodlagos csontritkulás más betegségek (például pajzsmirigybetegség) vagy gyógyszerek (például kortikoszteroidok hosszú távú használata) miatt alakulhat ki.
A csontritkulás egy köztes állapot: A csontok szilárdsága nem egészséges, de nem elég alacsony ahhoz, hogy csontritkulásnak nevezzük. Azt jelenti azonban, hogy kezelés nélkül fennáll a csontritkulás kialakulásának kockázata.
Tünetek
A csontritkulás „csendes betegség”, ami azt jelenti, hogy nincsenek tünetei. A csontritkulás leggyakrabban csonttörés után jelentkezik. Csontritkulás esetén a csonttörés egy egyszerű botlás és esés következtében is bekövetkezhet, néha esés nélkül is.
Okok
Ahhoz, hogy megértsük, mi okozza a csontritkulást, segít tudni, hogyan maradnak csontjaink egészségesek.
Életünk során csontjaink folyamatosan újratermelődnek – ezt a folyamatot nevezzük átalakulásnak. A régi csontot eltávolítjuk a reszorpciónak nevezett folyamat során, és helyette új csont keletkezik. Ez tartja csontjainkat egészségesen, és szükség esetén lehetővé teszi a javítást.
A csontritkulás akkor következik be, amikor ez a folyamat kibillen az egyensúlyból. Más szóval, amikor a csontok felszívódása nagyobb mértékű, mint a pótlásuk, csontvesztés következik be. Ez általában az életkor előrehaladtával következik be, de a nőknél korábban és gyorsabban. A hormonok is szerepet játszanak: Az ösztrogén és a tesztoszteron általában segít lassítani a reszorpciót. Amikor ezek a hormonok csökkennek a szervezetünkben, a csontvesztés folyamata felgyorsul.
Kockázati tényezők
Sok minden növelheti a csontritkulás kockázatát. A leggyakoribb kockázati tényezők közül néhányat itt sorolunk fel:
Nem, genetika és életkor
- Női nem
- Növekvő életkor
- Alacsony ösztrogén- vagy tesztoszteronszint
- Ázsiai és nem spanyolajkú fehér faj
- Csontritkulásban vagy csípőtáji törésben szenvedő szülőkkel rendelkeznek
Orvosi állapotok
- Anorexia
- Mozgásképtelenséget okozó állapotok
- A vitaminok és ásványi anyagok felszívódását károsító állapotok
- HIV/AIDS
Gyógyszerek
- Görcsoldó gyógyszerek
- Hormonokat célzó rákkezelések
- Protonpumpa-gátlók (fekélyek vagy refluxbetegség esetén)
- Szelektív szerotonin visszavétel gátlók vagy SSRI-k (depresszió és szorongás esetén)
- Szteroid hormonok
- Tiazolidindionok vagy glitazonok (2. típusú cukorbetegség esetén)
Viselkedések
- Erős alkoholfogyasztás
- Inaktivitás vagy elégtelen fizikai aktivitás
- Nem kap elég kalciumot az étrendben
- Nem kap elég D-vitamint a táplálkozásból vagy a napfényből.
- Dohányzás
Vizsgáltassa meg magát
Mivel az alacsony csontsűrűség és a csontritkulás gyakran nem jár tünetekkel, a szűrés nagy szerepet játszik a diagnózis felállításában. Ha Ön 65 évesnél idősebb, vagy a menopauza után a fent felsorolt kockázati tényezők bármelyike fennáll Önnél, keresse fel egészségügyi szolgáltatóját a csontsűrűségvizsgálat elvégzésével kapcsolatban. A vizsgálat az egyetlen módja annak, hogy megtudja, van-e csontritkulása, és a vizsgálatra szükség van, mielőtt gyógyszert kaphatna ellene.
Kezelés
A csontritkulás kezelésének célja a csonttörés kockázatának csökkentése. A három leggyakrabban érintett terület a gerinc, a csípő és a csukló. A legtöbb embernek a fájdalom jut eszébe, amikor a csonttörésekre gondol, de sok más dolog is felmerül.
A törések rokkantsághoz vezethetnek, megnehezítve vagy lehetetlenné téve bizonyos tevékenységek végzését. Például egy csuklótörés megnehezítheti az öltözködést, az étkezés és a bevásárlás. A csípőtáji törések műtétet és hosszú rehabilitációt igényelnek. A csigolyatörések, vagyis a gerinc csontjainak törései nagyon fájdalmasak lehetnek, és megváltoztathatják a testtartást, megnehezítve a lehajlást és a dolgok elérését. Más szóval a törések másoktól való függőséghez is vezetnek a mindennapi tevékenységek és a mobilitás terén.
Közös aggályok
Milyen élelmiszerek a legjobbak a csontritkulás ellen?
A kalcium és a D-vitamin elengedhetetlen, ha alacsony a csontsűrűség. A kalciumban gazdag élelmiszerek közé tartoznak a tejtermékek (például tej, joghurt vagy sajt) és a leveles zöldségek (például kelkáposzta és spenót). Nem sok D-vitaminban gazdag élelmiszer van (kivéve a halakat, mint a lazac és a tonhal), ezért a kiegészítők segíthetnek. Sok tejterméket D-vitaminnal is dúsítanak, ezért mindenképpen ellenőrizze a címkét.
Számos gyümölcs és zöldség tartalmaz C-vitamint, káliumot és magnéziumot, amelyek szintén létfontosságúak a csontok egészségéhez. További csontritkulás elleni diétás tippekért olvasson itt.
Gyógyítható-e a csontritkulás?
Nem. Bár a gyógyszerek lassíthatják a csontvesztés ütemét, sőt egyes esetekben még egy kicsit sűrűbbé is tehetik a csontot, nem gyógyítják a csontritkulást. És ha abbahagyja a gyógyszeres kezelést, a csontvesztés általában folytatódik.
Mennyi a csontritkulásban szenvedők várható élettartama?
Az, hogy meddig élünk, sok tényezőtől függ. Ami azonban a csontritkulást illeti, az esések és törések megelőzése kulcsfontosságú a várható élettartam szempontjából. Egy nagyszabású megfigyeléses tanulmány szerint a 75 évnél fiatalabb nők és a 60 évnél fiatalabb férfiak a kezelés megkezdése után legalább 15 évvel hosszabb életre számíthatnak.
Jót tesz a séta a csontritkulásnak?
Igen. A fizikai aktivitás – különösen az erőt fejlesztő, súlyt terhelő tevékenység – alkalmas csontritkulás esetén, beleértve a gyaloglást is.
Milyen érzés a csontritkulás okozta fájdalom?
A csontritkulás önmagában nem okoz fájdalmat. Ha valaki csontritkulásban szenved, és újabb fájdalmat tapasztal, annak oka lehet egy törés, ami fájdalmat okoz.
Mi történik, ha a csontritkulás kezeletlen marad?
Ha a csontritkulás nem kerül kezelésre, akkor valószínűleg rosszabbodik. A csontritkulás legnagyobb problémája a csonttörések kockázata. Ezek fájdalmasak és legyengítőek, de ez még nem minden.
Tanulmányok kimutatták, hogy a törés után az emberek jobban függnek másoktól, depressziós tüneteket tapasztalnak, és még a halálozás kockázata is megnő. A csípőtáji törést követő egy éven belüli halálozás kockázata körülbelül 22%. Ez a szám alacsonyabb, mint korábban volt, de még mindig olyasmi, amit lehetőség szerint meg kell próbálni elkerülni.
Nem világos pontosan, hogy miért, de a tanulmányok azt is mutatják, hogy a csontritkulás elleni kezelés szedése összefügg a törés utáni halálozás alacsonyabb kockázatával.